Cikkek

A CSOK megeszi az ikerházakat reggelire

Osztatlan közös tulajdon esetén ugyanis ügyvéd által ellenjegyzett, vagy közjegyzői közokiratba foglalt és a földhivatalban bejegyzett ingatlanhasználati megállapodással eddig jellemzően hitelhez, állami kedvezményhez lehetett jutni. Ennek a megállapodásnak a lényege, hogy egy vázrajzon felrajzolva, valamint egyértelműen körülírva szerepel: a mindenkori tulajdonostársak melyik ingatlanrészt használhatják kizárólagosan és mik az esetleges közös használatú részek. Egy ikerháznál a közös szerkezeti falakon kívül tipikus, hogy minden mást, beleértve az udvart is külön-külön, kizárólagosan használnak, de elképzelhető, hogy például a kocsibeálló egyes szakaszát közösen használják.

A CSOK-ot elbíráló Nemzetgazdasági Minisztérium ellenben arról tájékoztatta az érintetteket, hogy csupán a 2016. április 26-ig benyújtott kérelmek bírálhatók el pozitívan, ha osztatlan közös tulajdonban áll az épület (és persze ha a többi feltételeknek megfelel a kérelem).

Mi a megoldás? Bármelyik ikerház társasházzá alakítható (sajnos ennek nem úszható meg az illeték-, és az ügyvédi költsége), ugyanis nem csupán a klasszikus bérházak működhetnek társasházként. Már egy kétlakásos ház is lehet társasház. Ráadásul a közös képviselőt se kell szidni, társasházi közgyűlésekre járni, mivel a legfeljebb hatlakásos társasházban nem kötelező közös képviselőt választani, lényegében úgy működhet, mint ha osztatlan közös tulajdonban állna a ház.
Akkor meg minek az egész cécó? Hát ez az, viszont ha már társasház az ikerház, akkor önálló albetéten, külön helyrajzi számon nyilvántartott a földhivatalban, a teher csakis a csokot felvevők teljes tulajdoni hányadát terheli. A bank talán ettől érzi nagyobb biztonságban a kedvezményes támogatását.
Egyéb lehetőségek közös tulajdon esetén (jellemzően új építéseknél): A telek közös tulajdonának a megosztását kérni. Ha egy újépítésű ikerházas példánál maradunk: akkor mindkét telek, majd az azokra épülő házak önálló helyrajzi számon fognak szerepelni. A meglévő helyrajzi szám kap /1 és /2 jelölést.

Igen ám, de önkormányzati rendelet szabályozhatja a legkisebb telekméretet. (Sőt, legjobb tudomásom szerint az összes önkori meghúzta az alsó limitet.) Ha ezt nem érné el az új telekre húzott csokos ház, akkor kérhető úgynevezett épület kiemelés. A nagybácsi felső polcán porosodó, 1979-es jogi szakkönyveiben nem érdemes keresgélni, hogy mi is ez az épület kiemelés? Pár éves csupán, az új Ptk hozta be. Ilyenkor a meglévő helyrajzi szám megmarad, nem kap /1-es jelölést, hanem az új épület kap a helyrajzi száma mögé biggyesztve egy /A jelzést. Ezzel már kezelhető is a probléma!

Copy Protected by Chetan's WP-Copyprotect.